Breki.net - (beszámoló) PLEASURE ISLAND @ HRADEC KRÁLOVÉ (10.07.24)

Na, ebben az országban semmi sem változott, a tizenegy kinti bulimból most tizenegyedszerre is hozták a 10/10 pontot a csehek, ez egészen elképesztő széria!! 4 Transmission, 3 Paul van Dyk est, 2 Creamfields és 1-1 Amazing City ill. Pleasure Island, mindegyik kivétel nélkül tökéletes, felejthetetlen estére(/nappalra) sikerült. Bármikor szívesen utazunk ide ilyen sokat, mert aki kijön szórakozni az pontosan tudja mit fog kapni. Nincsenek lutri bulik, a színvonal mindig ugyanannyira magas, az ember ha keresne sem talál szinte negatívumokat, itthon egy ilyen szintű esemény egyenlőre abszolút elképzelhetetlennek tűnik, és nemcsak a szervezők miatt... A légkör valamint az emberek hozzáállása annyira más, a nőkről meg ne is beszéljünk, mert ilyen tünemények tényleg nincsenek sehol máshol a földkerekségen. ;)) A lineup vonatkozásban szintén pazar felhozatalt hoztak idén össze, így a később tragikus végett ért Loveparade helyett inkább erre a fesztiválra voksoltunk júliusi kiruccanás gyanánt, és bizony utólag látva az eseményeket milyen jól tettük...

20-an terveztük az utat még hónapokkal korábban, végül 9-en maradtunk és gondoltuk komolyan a dolgot, minek eredményeképpen a kényelmes buszozásról létszámhiány miatt lemondhattunk és helyette a kicsit helyszűkösebb kocsis kiutazást kellett választanunk. Ezúton is köszönet Majának, Pepének a szervezésért és nem utolsó sorban Lampinak a teljes táv levezetéséért, nem kis teljesítmény volt! Szombat reggel 6-ra lőttük be az indulást, hogy a fesztivál kezdésére, azaz délután 1-re már ott lehessünk, de persze csúszás mindig van, így csak 7 körül vághattunk neki az 500km-es útnak. A Magyarországon még kifejezett kellemes idő közeledve célállomásunkhoz egyre inkább váltott át Silent Hill-es sötét, komor, barátságtalan borongós esőzésbe nem kevés széllel megtámogatva. Erre mondjuk készültünk is, hiszen minden időjárásjelentés egész napos zivatart jósolt, azonban megérkezve a Prágától kb. 100 km-re keletre található Hradec Králová-ban az Égiek pártfogásába vették a fesztiválozókat és eltüntették a rosszindulatú fekete felhőket! :)))

Fél 3-ra értünk a fesztivál parkolójába, ahol egy kis alapozás + átöltözés után egyből be is támadtuk a létesítményt! A létesítményt, ami a Festivalpark nevet kapta, pedig egy régi katonai bázis volt, akárcsak a német Nature One-on, viszont a stage-ek elhelyezések és az egész Pleasure Island hangulata is nagyon hasonló volt a Pydna-i szuperpartyhoz. Még sátorhelyek is települtek, bár messze nem volt annyi kempingező mint NO-n, ebben a kevésbé nyári időben nem sokan vállalták be az elázást és a várható esti fagyoskodást a kb. 20 fokos nappali hőmérséklet után.

A fesztivál kb. Balaton Sound méretű lehetett, az elhelyezések, a dekoráció mind-mind tökéletes megoszlásban mindenhol, a stage-ek között nem volt áthallás mégis bármelyik könnyen, gyorsan elérhető volt. Talán mondanom sem kell, hogy a bejáratnál pontos beosztású műsorfüzet és az esőtől tartva, ingyenes esőkabátok jártak a fesztiválozóknak. Nem egy drága dolog az ilyen, viszont legalább látszik a figyelem és törödés a szervezők részéről, itthon eszébe sem jutna senkinek. A téma idén az „Illuziók”-hoz kapcsolódott, de bevallom egy-két gólyalábú zsonglőrön kívül nem sok mindent láttam, ami erre utalt volna. A Main Stage és a Hard Stage kapott szabadteret, a trance és a techno sátorban, a 3 House/Funky pedig tunnel szerű hangárokban dübörgött. A token váltás gyorsan ment mindig (1 token 40 CZK = 450FT), akárcsak a piavásárlás és a WC, egyiknél sem kellett 1 percnél többet várni, ezt nagyon meg tudják szervezni a csehek. A pia árak tűrhetőek: jéger 1,5 token, sör 1 token, red-bull 1,5 token, és kaja választék is bőségesnek bizonyult: kolbász 1,5 token, hamburger 1,5 token, gyros 3 token.

Utunk gyors körbenézést követően egyből a Pure Trance sátorhoz vezetett, ahol Eddie Sander már nagyban verette a lemezjátszókat. Hát, kezdésnek én erősnek találtam, pláne, hogy a hangerő is zavaróan hangos volt, viszont Nitrous Oxide délután 4 után átvette a stafétát és vele együtt a jobbnál jobb zenéket. Nagyon bejött a szettje és legvártabb trackjét is leadta, a „Far Away” nálam még mindig az év legjobb zenéje!! :))))) Közben előkerült nálunk a magyar zászló is és persze a szintén nagyobb csoportban ottlévő lengyelekkel meg is indult a közös fotózás és bratyizás. N2O-t én végigugráltam, azonban mégis kicsit már számoltam vissza az időt Giuseppe Ottaviani kezdéséig. A sátor közben kezdett megtelni, mi elöl középen maradtunk és utána ki sem mozdultunk az olasz szettjének végéig. Amit Giuseppe művelt az egészen elképesztő volt, nagy-nagy kedvenc a csákó már régóta, de most feltornázta magát Armin és Ferry mellé a legmagasabb trónra! Saját ill. Vinadit-os zenék végig, „Angel”, „Linkin People”, „Dolce Vita”, „We Are One”, „Crush”, „Nothin but You”, stb. Majd 2 órát játszott, hülyére ugráltuk magunkat rajta, nálam abszolút ő nap embere, szinte pillanatok alatt elrepült a szettje, ebben az évben ez viszi eddig a prímet az ASOT450-es Dash Berlin szettel holtversenyben. Az itt töltött pár óra alatt a „szerelemfaktorunk” is már bőven 10 fő fölé kúszott (Balaton Sound-on az 5 nap alatt nem jutottunk 3-ig), ezek a cseh csajok elmondhatatlan csodalények, erre baromi jó érzés minden alkalommal újra és újra rádöbbeni. :) Azt hiszem komolyan benevezek egy cseh társkeresőre, mert hogy én cseh feleséget akarok az egészen biztos!!! ;)))

Guiseppe és az érzelmek lenyugtatása után irány a kétszer nagyobb techno sátor, ami szintén fullon, azonban mégis élvezhető tömeggel dübörgött Umek szettje alatt. Hát ez a csákó is megér egy misét, mert Ő is olyat produkált, hogy letettük a hajunkat. Pörgős techno, nem az unalmas monoton, hanem az igazi, jófajta féléből, nem is bírtuk otthagyni, pedig a Hard Stage-en Headhunterz nyomta már. Umek végül 45 perccel tovább pakolta a lemezeket a kiírtnál, de voltak csúszások máshol is, itt nem vették annyira komolyan az időpontokat, mint mondjuk Nature One-on, ahol másodpercre pontosan kell befejezni a szettet különben lekeverés lesz a vége. :) Umek után tehát irány rögtön a szabadtéri Hard Stage és hardstyle!! Az övtáskától és az esőkabáttól nem tudtam olyan „hardosan” ugrálni ahogy kellett volna, de persze megtaláltam így is a középutat, ezt a szettet sem lehetett lötyögve végighallgatni. :)) Jó kis vidám hardcore, rengeteg effekttel és intro szöveggel megspékelve és az open-air valamint az időközben fokozatosan történő besötétedés is sokat dobott a hangulaton. 10 órára már túl voltunk olyan pörgéseken és szetteken, amit máskor 2 buli alatt sem élünk meg, és hálistennek még milyen messze volt a reggel...

Ezután kis kóválygás kezdődött és ezzel el is követtük a nap legeslegnagyobb hibáját, mivel Menno de Jong Németországban ragadt és így Filo&Periék korábbra kerültek jó 1,5 órával, persze a tudtunk nélkül. Talán Giuseppe után őket vártam a legjobban, az albumuk nagy-nagy kedvenc, de még sose sikerült eddig élőben hallani szettjüket. Hát sajnos csak az ucsó 20 percre tudtunk belecsöppenni, ezzel sajnos ki is lőve a lehetőséget, hogy az „Ashley”-re elsírjam magam, viszont ez a kevés idő is nagyon odabaszósra sikerült azért. Eszement energia és hangerő sugárzott a szettjükből, a Vandit mezért meg külön pluszpont, kurva jól nézett ki. Hatalmas hangulatot varázsolt a duó, legközelebb remélem lesz alkalom az elejétől ott tombolni előadásukon! Fél 12 után már inkább csak a perceket számoltuk vissza az 1 órai Paul van Dyk kezdésig, addig főleg csak a nézelődéssel és a jégeres pontgyűjtésekkel voltunk elfoglalva. :) (végül csak nem jött össze a sapka) A Main Stage közben kezdett telegetni, de mivel eleve óriási volt, ezért hely bőven akadt még, pláne, hogy sok helyen az előző napi esőzések miatt kisebb-nagyobb tócsák és sártengerek alakultak ki, ami elég fura közönség elrendezést eredményezett. :)

1-kor aztán Paul a lovak közé csapott, de bevallom Giuseppe után kissé fura volt a hasonló trackeket hallani, no meg a hangosítás sem volt az igazi, a fülsiketítő sátorossal ellentétben itt elég halkra sikerült. A hangulat szintén kissé „langyi” volt, lehet az emberek már kezdtek fáradni, mindenesetre meg sem közelítette az áprilisi Brno-i PvD buli hangulatát, egyedül az óriási színpad, a visual és a táncoslányok performanszai adtak kimagasló minőséget. Az időjárás legalább jó volt, bár kezdett hűvösödni, viszont szerencsére az eső nem esett egyáltalán, hosszúújjú polóban simán el tudott lébecolni az ember. PvD a Balaton Sound-oshoz hasonló szettet produkált, hát hallottam már tőle jobbat is, 1-2 track azonban azért rendesen megkoronázta az estét. Markus Schulz 3-tól következett, de a fáradtság jelei kezdtek megmutatkozni nálam, no meg a botrányos hangosítás miatt nem is lehetett nagyon élvezni, így inkább átkullogtam Rush-ra pihenni. ;))) Na, itt „falcsiszolós” zúzda végig, ez a manus még mindig egy őrült! :)) Pet Duo-ék közben javában készültek a háttérben, jó volt látni mennyire jóban vannak Rush-hal, a közönséget együtt kiabáltatták éljenzésre, nagyszerű feelinget varázsolva a lézerekkel telebombázott technosátorba. Pet Duoék aztán ráraktak még egy lapáttal, szerencsére ők a kissé kreatívabb hardtechnot képviselték, sok effektel, kiállással és változatosabb muzsikákkal, ha lehet ilyet mondani ennél a műfajnál. :))) 5kor aztán idő előtt befejezték a fesztivált, de talán ennyi elég is volt, hiszen már 12 órája szinte egyfolytában nyomtuk a bulit. A hazafele út kissé nyűgösre sikerült, de Lampinak hála gyorsan visszajutottunk az esős Budapestre, utólag belegondolva tényleg óriási mázlink volt az időjárással.

Összességében nálam éjfélig egy kifogástalan, tökéletes, már-már mindenidők TOP3-jába beférő buli volt, ami aztán a Main Stage gyengesége miatt „visszacsúszott” egy erős 10/10 pontos partyra. A szerelem mindenesetre teljes lángon ég tovább, tényleg, de tényleg CSAK A CSEH BULIK!!!!
Képek a BULIKÉPEK-nél, videók pedig feltöltve a YOUTUBE CHANNEL-emre!!!