(beszámoló) BREKI @ HOLLANDIA 2008.02.21-22-23-24 |
Írta: Breki | |
2008. március 20, csütörtök - 20:25 | |
2005 óta évenkénti kötelező program jelleggel visszatérünk legalább egyszer kedvenc országunkba, megunhatatlan az az egyedi feeling, amit ott kint hollandban tapasztalunk minden alkalommal. Barátságos emberek, különleges építészeti stílus, liberális felfogás, bombázó csajok és persze trance, trance, trance minden mennyiségben. Viszont bármennyire is imádom ezt az országot nem élnék kint hosszabb ideig semmi pénzért, az ott lévő időjárást sose tudnám megszokni, már 3 éve szívunk vele állandóan, de sajnos Trance Energy-t mindig február-március tájékára időzítik így nincs mit tenni ilyenkor kell jönnünk. A hideg annyira nem is vészes, de az állandóan fújó, tomboló szél kibírhatatlan, pláne mikor kajakból, elemi erővel nyomja a pofánkba az esőt. :))) Na akkor az útról egy kis élménybeszámolást. :) Csütörtök reggel 10.30-kor indult a Wizzair-es gépünk és majd 2 órás zötykölődésmentes sima utazás után 12.30 körül földet is értünk Eindhoven kicsike repülőterén. Nagy bánatunkra itthonról már csak ide mennek fapadosok, innen még vonatozni kell rendesen annak aki Amszterdamba vagy esetleg Hágába szeretne menni. Évről évre nőtt a csapatlétszámunk, idén majd 20-an utaztunk együtt, de 3-an spórolási okokból úgy döntöttünk, hogy "különcködünk" és inkább egyik kint élő cimborához megyünk lakni Hágába. Ezzel majd 50 rugót sikerült megtakarítanunk és tulajdonképpen a másik bandát sem hagytuk cserben, hiszen pénteken átnéztünk hozzájuk a hoteljükbe, szombaton meg ugye együtt buliztunk velük végig. Az ébredés nem ment pörgősen, az indulásra kész állapot elérése pedig még lassabban, egyem a szívét a lusta bandának. ;) Nagy nehezen kora délutánra összeszedtük magunkat és megcéloztuk pénteki első városunkat, Delft-et. Ez is egy olyan hely, amit sose tudok megunni, mindig szívesen jövök vissza, mégha sokadjára is kell újra ugyanazt látnom. Nyáron persze nagyobb feelingje van, pláne amikor a keskeny csatornákon kihelyezett úszó hajókra beülünk kávézni vagy épp zabálni. Most az időjárás miatt inkább fedett, zárt részt választottunk, ahol aztán egy kiadós ebéd kíséretében bevártuk az Amszterdamból átruccanó bandát is. Az emésztés után rendesen bejártuk ezt a kicsinyke várost, hasonlóan teli van csatornákkal és pici, szűkös házakkal, mint Amszterdam, de sokkal hangulatosabb és nyugodtabb valahogy. Ha már Amszterdam. Ő volt mostani következő állomásunk úticélja és amúgy a második legkedvesebb városom (Berlin után) is egyben. Hiába van csak 60 km-re van Hágától, a városba bejutás katasztrófa. Eddig azt hittem csak nálunk durva a mozgolódás kocsival a belvárosban, de a budapesti közlekedés az ittenihez képest ezek után valóban paradicsomi állapotokat idéz. A parkolás irgalmatlanul drága, parkolóházban 6 euró/óra! :O A Dam tér közelében álltunk be azt gondolván, hogy így majd nem kell sokat gyalogolni, de persze ebben is tévedtünk. :) Már szinte minden zugát ismerem a városközpontnak, a szokásos útvonalat követve néztük a látnivalókat és közben összefutottunk a brigádunk másik felével, majd együtt közösen meglátogattunk egy igazi, helyi Caffe Shop-ot. ;)) Azért ez kicsit más hely volt, mint a Bulldogs-ok, amikbe eddig jártunk, hát itt tényleg normális, ütős sütiket lehetett kapni, nem száz éve előre megcsinált és bevákumcsomagolt szart sóznak a turistákra. Szerencsére én csak egy falatot ettem, de akik befalták az egészet "rosszabbul" jártak, simán eladhattuk volna őket utána a szervkereskedőknek, annyira nem voltak képben semmivel. :)))))))) Szombatra nem terveztünk előzetesen semmi extrát, nem akartunk úgy járni, mint az előző években, hogy lejárjuk a lábunkat aztán este a bulira meg úgy kell összelapátolni magunkat, de persze ez a tervünk ismét kudarcot vallott. :) Napközben Hágában azért kicsit körbe akartunk nézni, elsőnek kimentünk a tengerpartra, hogy nappali fényben is lássuk a Scheveningen-t, enélkül a látvány nélkül semmiképpen nem akartam hazajönni. A parton kávézók, éttermek, pub-ok és persze kedvenc útitársunk a szél is, melynek sebessége csúcsokat döngetett, de megérte a küzdelem az elemekkel, baromi jót sétáltunk a beach-en és utána a De Pier-en. Innen áthúztunk Hollandia egyik legszebb épületegyütteséhez, az egy kis mesterséges tóval körülvett Binnenhof-hoz (http://en.wikipedia.org/wiki/Binnenhof), amely magában foglalja a parlament épületét, a királynő trónbeszédei céljául szolgáló lovagtermet és a kormány számos hivatalát is. A sétálóutcában való nézelődés is kötelező programnak minősült, szóval ripsz-ropsz eltelt ez a délután is. Mire feleszméltünk már bizony rendesen késésben voltunk az eredetileg tervezett esti 8 órás induláshoz képest, hajtanom kellett keményen a bandát, hogy csipkedjék magukat, igaz sokat nem ért, mert végül csupán a 9-es vonattal tudtunk indulni Utrechtbe és így ismét lemaradtunk a Trance Energy legelejéről. Grrrrrrrrrrrrrrr!!!!! Na, mindegy, a lényeg hogy azért csak jól sült el minden, sokat nem késtünk a buliról, hatalmasat is zúztunk és zárásig is maradtunk. Magáról a partyról és az onnan való körülményes hazaútról már írtam az előző Post-ban, nem akarom ismételni önmagam, de baromi nagyot teljesítettünk. :) Az anyagiak összességében elég durván alakultak, mert bár a kinti utazásokat és szállást olcsón ill. ingyen megoldottuk, de idehaza összeszámolva a teljes költségeket, nem éppen az az összeg jött ki, mint amire számítottam, pl. csak a kinti telefonszámlám 4 rugót nyomott. :))) Sok előzőtesen tervezett dolog kimaradt, ettől függetlenül az út minden percét kitűnően kihasználtuk és T.E. jövőre is alap biztosan, viszont soha többet nem akarok több napra kijönni februárban, úgyhogy inkább csak jövés-menéssel tudjuk le a bulájt és legfeljebb majd valamelyik tavaszi-nyári kihagyhatatlan esemény idején töltünk kint több napot. :)) Hollandia már most hiányzik, még szerencse, hogy 1 hónap múlva újra tali vele!!! Juhééééj!!! :))) |