A 16.15-ös vonatal vágtunk neki öten a 3,5 órás útnak, egy másik brigád a könnyebbik, autós utat választotta. Az út gyorsan telt hála a Jégereknek és Whiskyknek, azonban ahogy beléptünk Szlovákia területére rá kellett döbbennünk, hogy itt bizony tényleg nem mindenki szeret minket magyarokat. Szerencsére nem ez volt a jellemző a késöbbiekben. Pozsonyba érve az otthoni egész türhető időjárás helyett, elég cidris, hideg fogadott minket. Volt térképünk, azonban itt se nagyon beszélnek angolul az emberek, még szerencse, hogy jó térképolvasók vagyunk. ;) Megvettük a buszjegyeket, de végül mégis inkább gyalog vágtunk neki az útnak, ami igazából csak egy bő félórás túrának felelt csak meg. Útközben meglátogattuk a helyi Mekit, ahol kisebb szlovák razziába és tinilányinvázióba futottunk. :) Kaja után irány a EXPO-ARENA!! Nagy pavilon az egész akárcsak az itthoni, most viszont volt egy egész korrekt kis vidámpark is a parkolójában. Ezt kihagytuk, nyomultunk be a buliba a jó melegbe végre. Belépés+ruhatár egész gyorsan lerendezve, 11-kor már neki is láthattunk a hely felmérésének. A földszinti részen volt a 2 kisterem, amikből igazából nem sokat hallgattunk, de jó ötlet volt, szeretem mikor változatos a műfaji felhozatal. A "Main Stage" fent az emeleten, hát a feljutás az egyszem lépcsőn nem volt azért túl egyszerű a tömeg miatt. Fent egy hatalmas terem fogadott minket, kb a Syma-hoz hasonlítható nagyságú. Nagyszerű hang és fénytechnika mindenhol. Összefutottunk a másik brigádunkkal is és elől a jobb hangfalnál tanyát vertünk. Chriss Scott-ból még hallottunk egy keveset, de ekkor még inkább a melegítéssel voltunk elfoglalva. ;) Őt Michel Burian követte, akit még anno hallottam a cseh Creamfieldsen, ott tetszett nagyon. Itt is egész jó felvezetést adott az est csúcspontjához, Paul bácsihoz. Mindenesetre 100-szor jobbat, mint Kühl júniusban a Symában!! Az italárak barátságosak, és be kell vallanom a szlovákokról is csak elismerően tudok nyilatkozni, abszolút pozitív csalódások számomra. A szlovák csajok meg... Húúúú!! :))))) Megabulihoz képest a közönség teljesen szimpatikus volt mindenhol, sajna egy magyar megabulin ugyanezt még sose tudtam elmondani. Atrocitás nem ért minket, a zene összeköti az embereket. (Fúú, de szép közhely;))).
És akkor 1-kor fellépett a pultra PvD!! :)) Természetesen egyből hatalmas ováció és tombolás vette kezdetét. Rögtön elkaptuk a fonalat és csak fogtuk a fejünket a jobbnál jobb zenék hallatán.  Sajnos a szett közepe kicsit túl veretősre sikeredett, de az utolsó fél órás ráadás az vmi eszméletlenre sikeredett: Ordinary Moment, Without You, Time of Our Lives, Nothing but You, For an Angel. No comment azt hiszem. :) Összeségében Symában jobban bejött a szettje, de itt a zárás volt nagyon-nagyon nagy! A több mint 3 órás szettet Kuhlék zárták, és bizony ha ilyet játszott volna Symában, akkor biztos nem akadtam volna ki annyira rá ott. Tetszett, jó kis progis levezetést adtak. Sajna kicsit kipukkadtunk így pár szám után húztunk vissza az állomásra, ahol még egy 3,5 órás hazaút várt ránk. Abszolút megérte a túra, jó szervezés, jó partyarcok és eszméletlen jó zene!!! Legközelebb is itt a helyünk az biztos. Ja, és az Aloa Veras üditőért, amiben hideg almadarabkák(!!!) meg még egy hatalmas nagy piros pont a szlovákoknak!! :)