Kis ügyeskedések és téblábolások után túllettünk azért dolgon, :)) fél órával később már az Óvárosban nézelődtünk a nevezetességeket a kicsit borús, bár szerencsére abszolút nem télies időben. Mivel általában mindenki szarik a szervezésre, így azt hiszik én majd úgyis megcsinálom, de a héten nem sok időm volt a készületekre így csak egy útikönyv és egy térkép volt egyetlen segítségünk. :) Az Óvárosban már jártam többször, most ismét megcsodáltuk a Venczel teret, az Asztronómiai órát, a Lőportornyot és a helyi Váci utcán, azaz a Károly utcán végigvonulva áthaladtunk a felújítás alatt álló Károly hídon is.

Sörözőt csak a híd másik oldalán találtunk, mert vagy mindegyik fullon üzemelt vagy pedig csak vacsorázással egybekötve lehetett volna beülni, aki csupán egy sört akart meginni annak bizony nem volt egyszerű dolga, mi is csak nagy nehézségek árán kaptunk helyet... kint az utcán. :)) Mivel a kissé hűvös időben nem annyira mesteri érzés a sörözés, legyen az bármennyire is finom, eredeti cseh márka, így gyors lehörpintések után inkább továbbindultunk a vár felé. Persze eltévedtünk ahogy kell, viszont teljesen véletlenül találtunk egy igazi, cseh sörözőt, olyat amilyet mindenképpen ki akartunk próbálni ittlétünk alatt. Isteni középkori a hangulat, akárcsak a kiszolgálás, a pultosok beöltözve az akkori kornak megfelelő ruhákba, ettől mondjuk néha frászt kaptunk mikor egy-két pincér kardokkal az oldalán kézbesítette az itókákat a vendégeknek. :)) A régimódi háttérzene és a világítás szintén sokat ad a fellinghez, no meg a remekül kialakított, néha ide-oda kacskaringózó kocsmai pincerendszer is, a legbarbárabb azonban a kiszolgálás, először mikor kihozták a söröket és szó szerint rábaszták az asztalra őket, nem tudtuk eldönteni, hogy ezek ekkora parasztok vagy csak a helyi szokások ilyenek. :) Az árak elég magasak, de sört 600Ft-nál drágábbal sehol sem lehet kapni, még a turisták által legfrekventáltabb helyeken sem. Nagyon bejött ez a kocsma a társaságnak, már nem is emlékszem rá, mikor nevettem utoljára ilyen sokat, szó szerint fuldokoltunk a röhögéstől sokszor. :) Ki is vette az energiát ez sokakból, a maradék banda fele igencsak elfáradt a sok séta és a félnapos utazás miatt, de a külföldi bulikban egész évben megedződött igazi keménymag még bírta a strapát, ;)) így 3-an továbbmentünk egy kis késői városnézésére. Nos, ez nem volt jó döntés, mert utána igazából már nem találtunk sehol egy normális helyet, ráadásul lejártuk a lábunkat a szemerkélő esőben és az éjszakai villamosozás se hozta azt a maradandó élményt. :) Hát, Prága éjjel elég durván megváltozik, borzasztóan hasonlít Amszterdamra, no nemcsak a kis, szűk, régi stílusú utcái miatt, de itt is minden sarkon fekák árulják a "cuccot" és részeg, angol idióták mászkálnak egyszál pólóban. :))) Azért ellébecoltunk, megérte, hogy tovább maradtunk bár míg a többiek utolérték az ucsó metrót és 20 perc alatt haza értek, nekünk kicsit macerásabb lett a túra és csak hajnal 2-3-ra értünk kb vissza a hotelhez.

Másnap reggelire nem is tudtam felkelni, de éppenséggel a többiek sem voltak csúcsformában, csak dél körülre tudott a csapat útrakész állapotba kerülni, ezért persze most se sok idő jutott a nézelődésre. :) A várat tűztük ki elsődleges célnak, ezt még én sem láttam eddig, az útikönyv által javasolt útvonalat követtük, bár "nagy" térképolvasóként nem úgy sült el a séta eleje ahogy szerettem volna, de végülis megtaláltuk az túraállomásokat. :) A strahovi kolostornál kezdtünk, melynek a lábától szenzációs a kilátás, nagy kár, hogy a borús idő kicsit rányomta erre az élményre a bélyegét. Következett a Czernin-palota, a Loretói Szűz Mária-templom, a Hradzsin tér, a Toscana-palota valamint a Schwarzenberg-palota és végül a Prágai vár bejárata. Előző este már nagy nehezen feljutottunk idáig, de be akkor volt zárva így azt gondoltuk megkerüljük és úgy jutunk be, hát tévedtünk. :)) Most nappal szabad volt az út, mondanom sem kell tele az egész turistával, úgy nyüzsögtek, mint a hangyák. :) Valóban nagyon szép a vár belülről is, egyértelműen a 124 méter hosszú és 34 méter belmagasságú, gótikus, reneszánsz és barokk stílust képviselő Szent Vitus-székesegyház az ékköve, ami a világi uralkodók koronázó és temetkező temploma volt régen. Itt a várudvarban még elsétálgattunk és fotózkodtunk rendesen, én viszont a buli előtt pihenni akartam mindenképpen, így 4 körül még egy utolsó Károly-hídon való átkelés után lekoccoltam a többiektől. Búcsúzóul a Venczel téren benyomtam egy jó kis párgai kolbászt, bár annyira nem estem tőle hagyat, a hazai sokkal jobb. :)

A hotelben pihi, majd este buliiiiiiiiiiiii, de erről korábban már írtam beszámolót!!! :) Vasárnap 1 körül még benéztünk a belvárosba, mert kisvakondot kellett venni valakinek, hát ez nem volt egyszerű mulatság, jó pár helyet végig kellett járni miatta. A hazafelé út simán telt, este 8-ra haza is ért a 2 autós brigád, a vonatosok előbb, de ők szegények már egyből buli után indultak reggel. Prága gyönyörű város, a turistákat kiszolgálják ahogy kell, óriási lehúzások nincsenek, de a belvárosban természetesen másképpen számolnak ezt-azt. Végre jutott idő a városnézésre, igazi, cseh kocsma is megvolt, legközelebb viszont valami finom cseh kaját is meg kell kóstolni mindenképpen. :)) Prága, imádunk!!! :)