PRAGUE SESSIONS 2008: Paul van Dyk. Már megint Prága és már megint olyan agyeldobás lett az este vége, ami eddig mind a 6 ottani bulinkat jellemezte, döbbenetesek ezek a csehek tényleg! :)) Bevallom, zeneileg az 1 héttel korábbi pécsi klasszik ill. a debreceni ISOS Tiesto buli jobban vonzott, de egyáltalán nem bánom, hogy az kimaradt és ezt választottuk helyette, pláne olvasva a beszámolókat szokásos szar magyar szervezés és közönség parádézott mindkét helyen. A cseh főváros viszont... :))) Sajnos igen régen, majd 1 éve jártunk itt utoljára a tavalyi Transmission IV-en, úgyhogy már nagyon vártuk az újabb visszatérést a messze legjobb partyközönséghez és az is tuti, hogy az élmények után ilyen hosszú szünet nem lesz többet senkinél 2 prágai kiruccanás között, hazafelé alig akartunk felszállni a vonatra, legszívesebben itt maradtunk volna örökre. :))

4-en vágtunk neki a 14 órás oda-vissza vonatozásnak, hetekkel korábban már lefoglaltuk a jegyeket, hogy a kedvezményes, kb. 9000Ft-os SparDay ticketből még jusson, ezzel hálaégnek nem is adódott gond, azonban pénteken egyik cimboránk sajnálatosan lebetegedett, szerencsére az ucsó pillanatban egy másik haver be tudott ugrani a helyére, így vele kiegészülve indultunk szombaton 13:30-kor a Keletiből. Az idő viszonylag gyorsan eltelt, bár sajna nem külön fülkekocsit, hanem termeskocsit kaptunk, de az út nehezebb szakaszait úgyis a büfévagonban töltöttük. :) 7 órás zötykölődés után értünk be Prágába, hát a városból most se láttunk sokat, csupán a 2 metróvonalat, ezt a galádságot novemberben Transmission V. előtt tuti nem követjük el mégegyszer, akkor valószínűleg maradunk plusz egy napot.

A Sazka Aréna kívülről még mindig gyönyörű, igaz a neve O2 Arenára változott, de minden másban maradt a régi, a mi BS-ünkhöz hasonlító, kicsivel nagyobb nézőtérrel rendelkező, viszont sokkal jobb kialakítású komplexum, legalábbis ami a WC-ket, büféket ill. ruhatárat érinti. Apropó ruhatár. Nem lehet elégszer megszokni, hogy vannak még olyan országok ahol ismerős fogalom a sor és nem tülekedik mindenki előre jó magyar szokás szerint. Ennek eredményeként gyorsan ment is a lecuccozás, fél 11-kor már bent pörögtünk a majdnem megtelt Arénában. Mivel a Sazka nagyobb, mint a tavalyi PvD partynak otthont adó Tmobile Arena, ezért elsőre talán egy icipicivel kevesebbnek tünt a látogatósereg létszáma, de kb. 8000 ember most is simán összegyült. A visuálért a Transmission-ökön már megismert Vision Impossible csapat munkálkodott, megint nagyot teljesítettek, a dj pult melletti, feletti részt baromi monumentálisra és ütősre csinálták, az egyéb showelemek pedig szintén szemetgyönyörködtető látványt mutattak néha. A pia árak régen olcsóbbak voltak, most már inkább a magyar viszonyokhoz közelítenek: bacardi kb. 600Ft, whisky kb. 750Ft, a sör és a kiskóla viszont csak kb. 350Ft.

Na és akkor jöjjön maga a party. Tocadisco-ra house-osabb stílusa miatt előzőleg annyira nem voltam kiváncsi, de mikor beértünk rá azonnal elkezdetük az ugrálást, mert hatalmas slágereket tolt az arcunkba: "Tiga - Sunglasses at Night", "Delerium - Silence" és "Funkagenda - What The Fuck"!! :O :O 11-től jött Michael Bruian a prágai "local matador", de ő sajna nem folytatta a kiváló kezdést, az élő hegedűkíséretes számon kívül kicsit felejtősre sikerült a szettje. Közben legalább letudhattuk a WC-ket és villanthattuk a vakukat a helyről és az emberekről. Hát a csehek egyszerűen elképesztőek, normális, jófej arcok és valami hihetetlen aranyos csajok mindenhol, az összes magyar partypicsa elbújhat a büdös francba mellettük, nemcsak külsőségben, de mentalitásban is olyan különbségek vannak a 2 ország leányai között, hogy az kifejezhetetlen. Egy darab negatív visszajelzést nem kaptunk semelyiktől egész este, szívesen beszélgetett velünk mindegyik, bárkit fotózhattunk kedves mosoly volt a válasz, alig győztük kattintgatni őket a végén. :) Eddig is a cseh csajok voltak az egyik kedvenceim, de most már csak őket akarom mindig!! :))) A szervezés tökéletes, sorbanállás sehol, ha van az is kultúrált keretek között, WC-k és büfék dögivel, a beléptetés gyors, a kiszolgálás pedig hála a sok pultosnak és a hozzáállásuknak még gyorsabb. A visual szintén 10 pont, lézershow, majd az egész Arénát körbeölelő ledfal és a tökéletesen szoló hangtechnika valóban brutális egyveleget adtak ki néha, pláne fentről nézve a lelátóról. Itt nem zárják le az emberek elől, nyugodtan felülhettél és bulizhattál a székeken ha ott akartál, látszott, hogy nem csak a bevétel fontos, hanem az is, hogy jól érezzék magukat a partyzók. Nem is csoda, hogy aki valaha is kint járt már velünk külföldön, az nem akar többet az otthoni lehúzós, szar rendezésű bulikban bohóckodni. :)

Fél 1-kor kezdődött Paul van Dyk szettje, addigra előremásztunk az első sorokba, azonban nem éreztünk tömegnyomort egyszer se és átjáróházként sem működött, ami óriási lehúzó erő tud olykor lenni, úgyhogy a helytől, a csajoktól, a zenétől és a szervezéstől pillanatok alatt hasonlóan a mennyben éreztük magunkat, mint tavaly novemberben ugyanitt. Beindult a veretősebb része az estének, szokásos PvD-s zenék, az Abletonnak hála sok-sok "belenyúlással": saját muzsikák + Marcus Schulz "Cause You Know", Eric Prydz "Pjanoo", Filo and Pery "Shine On" és a végén "Antheeeeeeem"!!! :)) A dj szettnek 3-kor vége lett és elkezdődött egy 1,5 órás élőzenekaros live, amitől viszont beszartunk, behugyoztunk!! Dobos, gitáros és szintetizátoros egészítette ki Paul-t és valami szenzációsan jó koncertet hoztak össze így együtt (lásd lenti Youtube videón a 2. perctől). "For An Angel", "Stormy Skies", "Nothing But You", "Another Sunday", "Far Away" élő kísérettel, de a legnagyobb élményt mégis a vokálos számok adták. John McDaid a "Let Go"-t, a "Time of Our Lives"-t és PvD egyik legszebb számát az "Everything Changes"-t, a kissé ducira hízott Ashley Tomberlin a "New York City"-t és a "Get Back"-et, a Jessica Sutta-t és Lo-Fi Sugar-t helyettesítő Josee Hurlock pedig a "White Lies"-t ill. a "Castaway"-t énekelte, feltéve a pontot az amúgyis nagy i-re. :) Hatalmas ötlet volt ez live-ozás, jó lenne sok hasonlót még látni-hallani, már csak az ilyenekért megéri az utazás.

A fenomenális koncertet Alex M.O.R.P.H. követte, akinek bizony nehéz dolga volt egy ilyen performansz után. Az elején valahogy mintha nem is találta volna magát, azonban később rendesen belelendült és igazi, szállós trance kerekedett a szettből, bár tényleg jobban beillett volna ha Paul előtt ő játszik Micheal Burian helyett. Reggel 6-ig szépen "elrepülgettünk" az upliftingekre, ráaádásul a végén már szinte több nő volt mellettünk, mint pasi. :))) Zárásként Morph-tól egy kis meghajlás, pacsizás majd búcsúzás a "Walk The Edge"-el. Juhúúú!! :))

Tökéletes este, Prága 6-ből 6-szor (2 Transmission, 2 PvD, 1 Creamfields, 1 Amazing City) csillagos ötösre vizsgázott nálam, novemberi Transmission V.-ön itt kell lenni mindenáron, kihagyhatatlan, ilyen bulikért ismét bármikor szívesen utazunk 14 órát!!! ;))
Ja, és a szlogen nem változott: CSEH CSAJOK FOREVER!!!!!! :))))

Képek a BULIKÉPEK-nél, Deoznak hála van belőlük dögivel, jópárat ki kellett törölnöm így is, mert mindent lefényképezett!! :) Egy 10 perces videóösszefoglaló az estéről pedig a LETÖLTÉSEK-nél, de ez a fenti Youtube-os is kötelező darab! ;) 

Pár profibb galéria:
POSLOUCHEJ.NET 1. galéria
POSLOUCHEJ.NET 2. galéria
TECHNO.CZ 1. galéria
TECHNO.CZ 2. galéria
FOTODANCE.CZ
VYCHYTANE.CZ 1. galéria
VYCHYTANE.CZ 2. galéria