---HÍREK\BLOG\BESZÁMOLÓK---
(beszámoló) S.U.N. VAGY O.Z.O.R.A.? S.U.N. ÉS O.Z.O.R.A.!!!! PDF Nyomtatás Email
Írta: Breki   
2013. augusztus 29, csütörtök - 22:43
Év elején a főcím első fele okozott többeknél nagy dilemmát goás körökben, az utóbbi viszont valószínűleg minden résztvevőben egyértelműsődött augusztusban, hogy jövőre már kérdésként fel sem merülhessen, igen: S.U.N. ÉS O.Z.O.R.A.!!!! Két éve sokan (köztük én is) szinte katasztrófaként élték meg, hogy az addigi szervező csapatot lecserélték Ozorán, de azóta töredelmesen be kell látni, hogy ezzel talán a leglegeslegjobb dolog történt a hazai pszichedelikus szcénával. Életre kelt általuk a SUN, így idéntől már két varázslatos fesztiválunk is van, olyanok amiknek a Világ valóban a csodájára járhat. És nem, egyik sem a Sziget az! ;)

SUN és Ozora. Sok mindenben különbözőek, de sok mindenben mégis hasonlóak. Nem tudnám eldönteni melyik volt jobb, mindegyik adott néhány olyan pluszt, ami a másik fölé emelte, én inkább úgy értékelném, hogy a kettő így együtt vált egy olyan csodálatos egésszé, mely valóban semmivel sem összehasonlítható. Míg SUN-ra inkább a családiasabb, nyugodtabb, közvetlenebb jelzők az érvényesek, addig az idei Ozorára főleg a felszabadultabbat, az extravagánsabbat és az örültebbet mondanám. Ez fakadhatott mondjuk akár a zenei stílusok különbözőségétől is, Csobánkapusztán a progisabb, trancesebb zenék voltak túlnyomórészt, Dádpusztán viszont a pörgősebb, ugrálósabb psy vonal dominált nappal. Mert ugye CSAK A NAPPAL a lényeg!! :)

O.Z.O.R.A. LOVE
(Photo by Intsagram)

SUN vagy Ozora? A dilemma minket is elért, de mivel Ozora talán kicsit már túlnépesedett és a nem kívánt figyelem is egyre jobban ráirányult mostanában, no meg a régi szervezőkben való bizalom és hit miatt is, végül a családiasabbnak tünő csobánkapusztai SUN-ra esett választásunk. A lineup még az én laikus goa ismereteimnek is sokatmondóan pazar lett, mondjuk ahol Liquid Soul fellép az a buli már eleve nyert helyzetben van. :) A helyszínről semmit sem tudtunk előzőleg pár fotón kívül, de végül ebben sem kellett csalódnunk, kiterjedését tekintve pedig nagyobb, mint Ozora… Az mondjuk kicsit gáz volt, hogy a bejártattól a fesztivál területére még 5km-en keresztül murvás, rossz minőségű úton kellett elzötykölődni, ami a jó időben ugyan viszonylag jól járható volt, de egy esős hét után elképzelni sem merem milyen állapotba kerülne… A kempinges részeket kicsit bonyolultabban oldották meg, nem mindenhova mehettél kocsival, így a táborhelyünk végül egy a területet oldalról behatároló domb lett. Sajnos árnyékban jócskán hiányosnak bizonyult, azonban nem volt agyon zsúfolt és túl sokat sem kellett gyalogolni a fő pontokhoz (zuhany, Main-stage). A dombok jellegzetessége miatt viszont az akusztika durván bejátszott, minek hatásaképpen a Main Stage-et olyan hangerővel hallottuk a sátorban este alváskor, mintha 10 méterre tőle vertük volna fel… Az első éjszaka ezzel még gondjaink voltak, hálistennek másnapra már átállt rá valahogy a szervezetünk, ráadásul így képben is maradtunk mindig, hogy ki milyen szettet játszik vagy éppen mikor megy jó zene. :) Márpedig a zenével aztán egyáltalán nem volt gond, nálam Atmos, Eat-static, Raja Ram (igeeen volt ismét "Age Of love"), Art of Trance/Union Jack és Animato vitte a pálmát. Kicsit kár érte, hogy az esti programok túl korán kezdődtek, így sok idő sosem maradt a napközbeni ugrálások után a regenerálódásra vagy éppen egy jó, nyugodt kajálásra, az 5ik napra ezek hiányát bizony erőssen meg is éreztük már. :)

A késő esték nálam továbbra is felejtősek, ahogy gyorsulnak a BPM-ek én egyre többször kezdek a domb felé tekintgetni, szerintem max éjfélre már mindig a sátorban ringattak álomba a Nagyszínpad lüktető ütemei, hogy inkább rákészítsenek a sokkal jobb zenéket és hangulatokat árasztó reggelekre. :) A hang az első nap kivételével fület gyönyörködtetően tisztán szólt, a Main stage díszítése varázslatos és színpompás lett, a piás-pultok nagy örömre közel hozzá, ráadásul árnyékos helyeket jócskán biztosító ponyvás leülős résszel. Mert árnyék az kellett, hiszen az 5 nap alatt a a fesztivál nevét nem meghazudtolandóan végig a N.A.P. és a kánikulai forróság volt az állandó társunk. Szerencsére önkéntes vízipisztolyosok folyamatosan mászkáltak a tömegben és hűsítették az embereket, de lajtos kocsi is berobogott néha a tánctérre biztosítva a kiszáradás és hőguta megelőzését. Az önzetlenség és barátiasság amúgy végig jellemezte a SUN-t, ilyenkor nekem is kell kis idő míg átvedlek ebbe az állapotba az egész évi mogorvizmusomból, de a mai napig elképedek, hogy ezeken a fesztiválokon valóban mennyire más az emberek hozzáállása mindenhez: nincs durvaság, agresszió, tolakodás, türelmetlenség, idegeskedés, csak a bulizás és a szabadság 1 héten keresztül kb. 8000 ismeretlen vagy épp ismerős partytársaddal együtt. Ember, zene és természet totális harmóniában egymással, ez a rövid időszak valóban mindig felér egy szanatóriumi ellátással, bizony ha tehetném orvosilag iratnám fel vényre mindenkinek! ;)

S.U.N. Festival 2013
(S.U.N. Festival 2013)

Tetszettek a további stage-ek is ahol más és más program váltogatta egymást, hogy ne csak a pszichedelika kapjon szerepet, de volt mozi és kiállítás is, szóval igazi multi-kulturális kis fesztet kaptunk. A tóért szintén külön piros pont, még ha bizonyos szögből inkább mocsárnak nézett ki leginkább ;), és fürödni sem lehetett benne, de mégis egyedi hangulatot adott a hely atmoszférájához. A sör 600ft, az üditő 450Ft, a víz 300Ft, a kaják (pizza, magyaros ételek, quesadilla) 1500Ft környékén. Sajnos a meleg miatt folyamatosan kellett inni, ezért a sor is jelentősen megnőtt a nappali, forró órákban, néha bizony majd fél órába is telt míg piához jutott az ember… A zuhanyzók számát is kicsit mintha alábecsülték volna a szervezők, sor itt is mindig jelentkezett, azonban ezek csupán kis, apró kellemetlenségek, valószínűleg csak az új fesztiválok kezdő hibáinak tekinthetőek be. Ez az "új fesztivál" feeling egyébként tök érdekes képet mutatott, mert az első 1-2 napban érezhetően mindenki kereste a helyét, kicsit mintha még hiányzott volna valami, de szombatra ill. vasárnapra már teljesen "beérett" minden, valahogy összeállt az egész és végre ismét ugyanazt éreztem, mint Ozorán: szabadtér, napsütés, dübörgő zene, tánc és egy ilyen közösség, na ez mindent visz! Csalódásként egyedül Liquid Soul szettje szolgált, akit úgy vártam, mint a Messiást, és akire úgy készültem, hogy na most aztán szétszedem az összes dekorációt a megőrüléstől ha egy az egyben leadja az azóta rongyosra hallgatott idei nyári promomix-ét, de sajnos a katarzis és az eufória elmaradt, máig érthetetlen okból a legjobban várt és legjobban ideillő slágerek valahogy kimaradtak a repertoárból… Legnagyobb csalódás EVÖR… Atmos viszont szerencsére kárpótolt, tökéletes trance-es zárást kaptunk, vasárnap este 8-kor még simán azt éreztem, ha reggelig nem hagyja abba akkor sem mozdulok egy tapodtat sem a tánctérről… :)

Hatalmas pacsi és gratula a szervezőknek, hogy a semmi közepére ismét kiépítettek egy mesebeli Tündérvárost, ebbe a projektbe (szintén) nagyon beletaláltak, reméljük tartani fogják jövőre is az ígéretet, hogy a SUN megmarad családiasabb jellegűnek, ez az 5 nap mindenesetre az egész évet megalapozta. KÖSZÖNJÜK!! A hazaút alatt aztán végleg eldöntöttem, hogy a korábbi tervekkel ellentétben ezek után idén Ozorát sem hagyom ki!! Vele kapcsolatban mindig az az egyik egyik lefájóbb, amikor vége van és szembesülsz vele, hogy még 1 évet kell várnod arra, hogy megint valami hasonlót átélj... És pont ezért volt kétszeres a mosoly az arcunkon SUN után, mert tudtuk hogy pár nap múlva az egész varázslat újra meg fog ismétlődni…

Sajnos a késői betervezés és a szabadságolások miatt csak hétvégére tudtam lemenni, de így is szó nélkül és örömmel fizettem ki a 100 eurós belépőt a bejáratnál. Szombat reggel 9kor már a "Welcome to Paradise" feliratot csodáltam és fél 10-kor már a táncparketten roptam az emberekkel. Miközben próbáltam felfogni, hogy végre ismét itt vagyok, egy erőteljes, de ismerős érzés kerített hatalmába: HAZAÉRTEM!! Máig fájó pont, amiért a tavalyi személyes okokból kimaradt, azonban valahogy mégis, mintha a múlt héten jártam volna itt utoljára. Hiába, azért ez mégiscsak már a 6ik Ozorám... :) Meglepetésemre nagyon kevesen táncoltak bent, ennyire szellősnek jó pár éve nem láttam már a Main Stage-et (sőt, lehet hogy még sosem), de aztán ahogy az időjárás melegedett a tömeg is előmászott a sátrakból. Egyébként a tavalyi razziák és az idei hisztériák amik körüllengték a fesztivált láthatóan jót tettek neki, a létszám abszolút elviselhető volt (kb 15.000-en lehettek), az oda nem illő arcok a rendőrpara miatt eltűntek, és valahogy mintha a már sokak szerint elveszettnek hitt 2007-2009-es feeling is kicsit visszatért volna. Talán mindent elmond, hogy reggel fél 10-kor bementem a tánctérre... és este 11-kor kijöttem... :))) Persze kisebb kaja ill. pia szünetekkel, de amúgy szinte el sem hagytam a völgyet, hiába, be kellett pótolni az elveszett napokat. :)

O.Z.O.R.A. Festival 2013
(O.Z.O.R.A. Festival 2013)

Legnagyobb örömömre szombaton nem volt szünet a nappali és az esti "műsorok" között, folyamatosan dübörgött végig a zene. Este 7kor egy Cosmis élő gitáros szett volt a nap csúcspontja, aki olyan hihetetlen jó rockos elemekkel tűzdelt zúzást produkált kiegészülve Ajja-val és az őrült Mr. Pink-kel, hogy még én is végigcsápoltam, mint egy hülyegyerek, pedig kevés zenei stílus áll tőlem távolabb. :) Közben elfogyott a Jégeres üvegem 2/3-a, ezért a következő fellépők kissé keményebb, killert bevezető zenéit is könnyebben adaptálta a szervezetem az immár éjszakai üzemmódba váltódott tánctéren. :) A sötétedéssel együtt a jó értelemben vett őrültség is jobban előjött mindenkiből, az egyik legbizarabb jelenet az volt, mikor valaki teljes panda jelmezbe öltözve stage-divingolva utazott a tömeg felett, nem kis meglepetést okozva sokunknak. :) "Most ez hogy???" :))

A Main Stage gyönyörűen festett éjszaka, szerencsére a túlságosan vurstlis ill. Star Trek-es hangulatot árasztó villódzásokból és UFÓ-s csicsázásokból idén visszavettek, nem volt túl sok és túl kevés sem a megvilágítása, ráadásul az új elemekként szereplő nádkunyhókra folyamatosan vetítettek különböző effekteket/filmeket, ezzel is gazdagítva a pazar visualt. A tábortűz azért kicsit hiányzott, ezt miután egy barom az első napon beleugrott, inkább nem erőltették a szervezők a továbbiakban és teljesen eltávolították... Opsz... :( A buli rendületlenül pörgött 1000 fokon, viszont a killer zene agyatlan ütemei már a Jégerek ellenére sem bejövősek számomra, így egy kis esti körbenézelődős kitérő után éjfél körül inkább a sátor felé vettem az irányt. Kivételesen nem a törzshelyünkön vertünk tanyát, hanem nem messze a Pumpui-tól, ami remek választásnak bizonyult viszonylagos csendessége (SUN-hoz képest legalábbis) és központi fekvése miatt, egyedül az alvókánk dölésszögével és pozicíójával akadtak gondok, mivel a domb kissé meredek tulajdonságaképpen állandóan a sátor aljában találtam magam hajnalra/reggelre… :)

Jó érzés volt másnap, hogy csupán 2 perc séta a zuhany és az ég világon senki sem vár rá, de a jéghideg vízet sajnos továbbra is nehezen viseli a testem. :) Gyors reggelizés, majd mindent ott folytattunk ahol tegnap: irány a völgy és az újabb taposás. :) Igazából sok nevet nem ismertem a fellépőkből, de zeneileg teljesen rendben voltak, talán ha 1-2 dj szettje nem tetszett csak a hétvége alatt. Az utolsó napra láthatóan mindenki előszedte az utolsó tartalékokat mindenből ;), ezért kissé "megőrültek" az emberek, amihez a zene és csodálatos kánikulai nyár is rásegített azért. Ozorával kapcsolatban elfogult vagyok (és mindig az is leszek) és tényleg nem akarom megint SUN-nal összehasonlítgatni, de itt valahogy jóval több mosolyt, több extravagánsabb arcot, több meztelen cicit és sokkal-sokkal több gyönyörű lányt lehetett látni. :)) Ennyi ölelést az egész évben nem kaptam, mint itt az tuti. :)

A System7 férfi-nő duó a fesztivál legjobb szettjét hozta, de Tristan szintén magasra tette a lécet. SUN-on hiányoltam a végén az össznépi megőrülést, mert bár Atmos szenzációsat játszott, azonban azért egy utolsó, igazi zúzás is jó lett volna kicsit. Na, ezt viszont Ozorán megkaptuk, este 8 körül a naplementéből szürkületbe váltáskor tényleg olyan felszabadult elborulás volt, ami rendesen bepótolta a hiányt. Az ahogy a fesztivál zárásához közeledve a lemenő nap hátulról bevilágítja a Main Stage-et még mindig hátborzongatóan különleges érzés és csodás látvány a táncparketten, ahogy azzal sem lehet betelni ennyi év után sem, mikor az ember a Fő útról először fordul be a völgybe és szinte sokkolóként megcsapja a mellkasát a zene basszusa. Na, ilyet tényleg csak Ozora tud adni… Kissé intenzívre sikerült nálam ez a pár nap taposás szempontjából, ezért például az új szervező csapat által fejlesztett újdonságokat (kurva jó lett mindegyik) csak futólag sikerült megnézni, de az már most tuti, hogy jövőre több nézelődő, pihenő, elmélkedő ill kulturális nap lesz beiktatva mind SUN-on, mind Ozorán. Mert ugye most már nem kérdés: SUN ÉS OZORA!!! ;)

OZORIAN SOLAR UNITED NATIVES, SEE YOU NEXT YEAR!!

Végezetül ne feledkezzünk el a műfaj legnagyobb új rajongóiról sem, azaz az imádnivaló, csodálatos Magyar Rendőrségünkről, akiknek sikerült a 2 fesztivál alatt összesen kb 200 embert előállítaniuk… A 25.000-ből… Úgy, hogy folyamatosan baszogattak mindenkit mindkét fesztivál előtt és után is, hiszen szerintük minden goás mocskos drogos… Gratulálok fiúk, az év (mellé)fogása a tietek! A.C.A.B.!!!

Fotók hamarosan a BULIKÉPEK-nél, videók pedig már a YOUTUBE CHANNEL-emen!
LEGYEN MÁR JÖVŐRE!!!!! ;)

Kapcsolódó linkek:
- OZORA 2011, AVAGY "BACK FROM PARADISE" 5. RÉSZ
- (beszámoló) O.Z.O.R.A. FESTIVAL 2010 (08.03 - 08.08)
- (beszámoló) O.Z.O.R.A. FESTIVAL 2009 (08.11-08.17)
- O.Z.O.R.A. 2008 - KÉPEK ÉS VIDEÓK!!
- (beszámoló) O.Z.O.R.A. FEST 2007 @ OZORA (08.10-08.12)

 
(beszámoló) TRANCEFUSION @ PRÁGA (2012.04.14) PDF Nyomtatás Email
Írta: Breki   
2012. április 22, vasárnap - 20:20
Tizen-ikszedjére is CSEHORSZÁG FOREVER AND EVER and ever and ever…! Lehet már tényleg unalmas kicsit olvasni (és írni is) állandóan ugyanazokat, szerencsére újra és újra átélni viszont sosem az! :) Tavaly borzasztóan bántam, hogy kimaradt ez a partysorozat, pláne megnézve az összefoglaló videóját, az az áprilisi lineup nagyon telitalálatra sikerült. Akkor végül ASOT500-at választottuk Prága helyett, anyagilag a kettőt már sok lett volna bejátszani… Bevallom az idei lineup komplexebbsége ellenére nem verte az előzőeket nálam, bár gyengének azért semmiképpen nem neveztem volna, de inkább úgy voltam vele most, hogy Csehországban sosem csalódhatunk legyen bármilyen rendezvény is kint, hát MENJÜÜÜNK! :) Nem is tévedtem.. :))

Több mint 50-en vágtunk neki a 7+7 órás útnak (ezúton is hatalmas köszönet Atishéknak a partybuszért!), ilyen remek társasággal szerencsére gyorsan telik az idő. Piával ugyan rendesen betankoltunk, hiszen az utazást el kell ütni valamivel, de én úgy terveztem délután 5 előtt nem kezdek el alapozni, nehogy korai kippukadás legyen a nap vége. Aztán a hangulat és a buszon szóló remek Pepe klasszik-mix miatt képtelenség volt bármit pihenni, ezért végül már a Rajka tábla elhagyása előtt erőssen megcsappantra ittuk alkoholos készleteinket. :))

Prágától alig 100 kmre lehettünk, amikor egyszercsak a bal oldalról belekezdett egy előzésbe egy busz. Valaki észlelte a szélvédőjükön lévő "O2 Arena Prague - Transmission" feliratot, minek hatására futótűzként átterjedt az egész társaságra a kíváncsi érdeklődés. Hatalmas ováció mikor egymás mellé ért a 2 jármű és lengyel partybuszos barátaink is ugyanolyan meglepetéssel illetve hangos örömmel üdvözöltek minket a másik oldalról. Pár km-el később megálltunk, és ők is pont ugyanott tartottak szünetet, úgyhogy természetesen azonnal megindult az egymással való barátkozás, fotózkodás és a kimaradhatatlan "Polak, Vengri dva bratanki" felemlegetése. 4 busszal jöttek Lengyelországból és baromira irigyeltek minket, hogy velünk ennyi lány van, mert az ő járatukon csupán 3-mal voltak kénytelenek beérni egész úton. ;)

Trancefusion 2012
ILLUSION STAGE

Innentől már gyorsan telt a hátralevő idő, 8 körül oda is értünk a célállomásunkhoz, ami legnagyobb meglepetésemre a régebben annyiszor megjárt és hőn szeretett T-mobile Arena (most már Tipsport Arena) s annak parkolója volt. A kajakereső receptoraink munkába lendültek rögtön, ám sajnos a közeli pizzériát megrohamozták a bulira készülő helyiek, és mivel 1,5 órát nem akartunk várni bármiféle meleg ételre míg ránk kerül a sor, ezért végül kénytelenek voltunk beérni Rennie vacsorával. :)) A sörözést azonban nem hagytuk ki ha már ott voltunk, de utána rohantunk is inkább a party helyszínére, a Trancfusion-öknek rendszerint otthont adó Prumyslovy Palac-ba, mely az exT-mobile Arena mögött található csupán pár percnyire. A Palac, azaz a Kiállítási Palota Prága első számú kiállítási csarnoka, a szecesszió stílusjegyeit magában hordozó központi műemlék csarnoka még 1891-ben épült egy nagyszabású jubileumi kiállítás céljára. 2008-ban ugyan leégett az egyik szárnya, de mostanra tökéletesen helyreállították. Az épület kívülről is inponzáns, kicsit Nyugati pu-s utánérzet nekem ;), belülről meg aztán végképp elkápráztató. Az egyik legszebb és legjobb rendezvénycsarnok ahol eddig jártam, természetesen több hatalmas belmagasságú teremmel/csarnokkal, sok-sok WC-vel, és olyan elragadó építészeti kialakításokkal melyet ritkán lát az ember.

A bejutás pillanatok alatt történt, mint mindig, a ruhatár sem tartott 1 percnél tovább senkinek. Pénz helyett tokenes megoldást választottak a szervezők a fizetés megoldásához, mely nekünk külföldieknek elég nagy könnyebbség az iszonyatosan hülyén olvasható cseh fémpénzek miatt. :) 40 korona 1 tokennek felelt meg, így az árak a forint béka segge alatt lévő árfolyama ellenére is abszolút barátinak voltak mondhatóak: sör 1 token, jéger 1,5 token, havanna rum 1,5 token. Na és innentől reggel 6-ig csupa-csupa varázslat végig mindenhol… A buszon még azt gondoltam a korai kezdés miatt tuti hajnal 2-re már kipurcanok, de hálistennek csúnyán rácáfoltam erre, azon kevés esték egyike volt, amikor az égvilágon semmi holtpont nem jött rám egyszer sem, sőt, a reggeli záráskor is csak azt tudtam gondolni magamban: "Miért van már vége?". Zeneileg annyira tökéletes bulit kaptam, hogy változatosabbat kívánni sem lehetne: voltak szállások, veretések, klasszikok és új kedvencek is dögivel, egy percig sem volt semmi üres menet, szerintem egész este az órámra sem néztem rá.

Látvány tekintetében Transmission-nel ugyan nem összehasonlítható a party, de azért a szervezők rendületlenül próbálták különféle show-elemekkel feldobni és fokozni a hangulatot a "A Dream Come True" címet viselő mostani Trancefusion epizódban. Leginkább persze táncoslányokkal, az egyiknek például olyan kidolgozott hasa volt, hogy Rubint Réka fénykorában is nyugodtan elbújhatott volna a picsába mellette, le sem bírtam róla venni a szemem a "döbbenettől"... ;)) A gigalátványok egyébként nekem mondjuk nem is hiányzottak annyira, arra TM bőven elég, ne is legyen a 2 rendezvény teljesen hasonló egymáshoz, így jobban elkülöníthetőek az élmények. :) 3 stage-en (Illusion, New Vision és New Talent), kb. 70%-os kihasználtsággal dübörgött a banzáj, a legnagyobb terembe/csarnokba kb 8 ezren, a kisebbe kb 3-4 ezren férhettek volna ha teltház van. A legkisebb az egyik folyosón kapott helyet, de itt 50-100 embernél több nem bullizott szinte soha.

Audrey Gallagher-rel és a "This Night"-al kezdtünk az Illusion stage-ben (mert ugye élő vokál forever!!), kis fekete pont csupán azért jár a csajnak, mert pár órával később vagy 10 percet vártam rá a backstage-nél, azonban Ő inkább az ingyenpia szürcsölést választotta, én meg ezen kurvára megsértődtem… :))) De az éneklésére nem lehetett panasz (na jó, visszahallgatva igen), a csapat egy része is csak összeverődött alatta, hogy később kis Arty-zás után kollektívan átvonuljunk a New Vision terembe Super8 & Tab-ékra, akiknek a szettje rendkívül pozitív meglepés hozott számomra. A progisabb, lájtosabb ütemek helyett irtózatos nagy pörgést okoztak, ráadásul a publikumot is 1000 fokon tüzelték a pultból, azóta sem értem hogy a francba nem csináltam egy videót sem róluk… Őket a legvártabb fellépő páros, a 4 év után végre ismét élőben látott/hallott Blank and Jones duó követte!!! Hát, tőlük azt kaptam amit vártam: több saját sláger és mégtöbb csak fej feletti kézzel élvezhető finomság egymás után, de ami végleg kiverte a biztosítékot az egy durván odabaszós "Members of Mayday - Sonic Empire" klasszikus volt!!! OMG, OMG, OMG!! Azért a "Mind of wonderful" és a "Nightfly" sem volt piskóta, a végére pedig egy sikítozós, őrületes "Beyond Time"... Whááááháá!! Egyedül a "Nightclubbing"-ot hiányoltam tökéletes fellépésükből, de ettől függetlenül teljes lehidalás az egész performansz, ilyen hangulatot nem sok mindenki képes csinálni.

És bizony még ezt is lehetett felülmúlni, valamivel fél 2 után elkezdődött az est totális fénypontja: DASH BERLIN!! Azt kell mondjam ettől a szettől még a mai napig nem tértem magamhoz, ha ki kellene fejezni mi is reprezentálja számomra az igazi TRANCE-et (így csupa nagy betűvel), akkor ez a 1,5 óra tökéles példa lenne rá!! És bár tudom még nagyon korai tavasz elején kijelenteni ilyet, viszont ezt a mennyei csodát nem valószínű hogy sok tudná überelni 2012-ben, idén abszolút magasan az év legjobbja díj fő várományosa!! A sok lagymatag vagy éppen kalapálós, elektrós, "újkori" kommersz fostrance-ek után itt csak olyan minőségi, melódikus taktusok szóltak végig, melyek miatt anno teljesen szerelembe estem ebbe a stílusba. Mert mondhat nekem bárki bármit, de így érzelmeket kifejezni és így érzelmeket előhozni semelyik más elektronikus zenei válfaj nem képes, sem a techno, sem a house, sem a dubstep, sem a goa, ilyet valóban CSAK A TRANCE tud megcsillogtatni! Az egész tracklista szinte a tökéletesség határát súrolja, egy kevésbé gyenge vagy nem odavaló zenét nem tudnék felsorolni, valóban ATYAÚRISTEN kategóriást alkotott ez a rendkívül szimpatikus, és végig szintén a közönséggel tomboló holland dj/producer srác. Hihetelen mashupok (pl: "Dash Berlin with ATB vs. Niki and The Dove – DJ Ease My Apollo Road", "Dash Berlin vs. Above & Beyond ft. Richard Bedford - Thing Called Till The Sky") tömkelegét kaptunk az arcunkba, ezekben ez az ember magasan a szcéna legjobbja manapság, de volt "Concrete Angel" (oridzsiben), "Use Somebody", "Not Giving Up On Love", "Chem Bros - Hey Boy, Hey Girl", "Zombie Nation", "Coldplay - Fix you + Clocks" és a jelenlegi legkedvencebbem is, azaz legújabb saját dala a "Go it Alone"!! K.O, K.O, K.O.!!! De akár a teljes TL-t felsorolhatnám, a fényképezőt le sem bírtam tenni, mert annyira meg akartam örökíteni minden kiemelkedő pillanatot belőle, végül rekordmennyiségű anyagot is sikerült összehozni. :)) Már a Miami ASOT550-es mixével elvarázsolt teljesen ez a csóka, így most élőben hallgatva, ráadásul megannyi finomsággal kiegészítve, még azt is sikerült durván felülmúlnia…

A padlóra kerülést rum ill. sör formájában történő "garat-fellocsolással" orvosoltuk gyorsan, s utána irány is a másik terem, ahol Sean Tyas által kezdetét vette az uplifting blokk, melyet a kölyökképű Simon Patterson totális kivégzése folytatott. Most nagyon bejött ez a hirtelen váltás Dash Berlin után, bevallom ilyen kemény veretős, már-már technóba forduló trance-et nem is tudom mikor hallottam utoljára. A magyar csapat itt már rendesen "szedegette szét" a korlátot az első sorokban, de a lengyelekre/csehekre sem lehetett panasz, nem maradtak le tombolásban utánunk. A partyarcok egyébként a szokásos kinti színvonalat hozták, abszolút kulturáltak, szimpatikusak, kifejezetten jófejek és nem mellesleg tudnak is bulizni. A csajokra pedig ismét minden szó kevés… Bár 2012 nálam sajnos a "nőgyűlölet éve", és ennek drasztikus megváltoztatásához még az angyali "csecsajok" is kevesek, viszont az tény, hogy ilyen csodálatos tünemények valóban csak itt vannak! Sokszor leírtam már, azonban sosem baj megismételni: bőven ráférne a hazai palettánkra egy vérfrissítés mondjuk jó néhány itteni hölgyemény áttelepítésével ;)), sajnos minden szempontból van még hova fejlődni nemzetünk lányainak hozzájuk képest…

A kis Simon Patterson-os zúzás után Aly&Fila-nak az utolsó felére még át akartam nézni, és milyen jól is tettem, az est legnagyobb hibája lett volna ha kihagyom legkedvencebb dalom felcsenüdlését: "BURNED WITH DESIRE"!!!! Azt hittem így megkönnyezni ezt a számot csak egy Armin Only-n tudom, de bizony itt is hasonlóan éltem meg, a világ egyik legszebb muzsikáját mindig különlegesen felemelő és megható pillanat meghallani buliban… <3 <3 <3 Fila után ismét húzás vissza a kisebb terembe Patterson-ra, aki továbbra sem adta alább a bpm-eket, az őt követő Artic Moon pedig folytatta ugyanezt a fonalat. Itt ismét összeverődött a magyar csapat óriási hangulatot varázsolva, hogy az Armin-os "Coming Home" dallamaival zárjuk a szüntelen pörgést. A nagy teremben Leon Boiler még tolta a szettjét, át is ruccantam belehallgatni, viszont inkább a helyszín, a fények és az emberek csodálatával voltam elfoglalva a "villanykapcsolásig" hátralévő néhány perces időben.

Trancefusion 2012
NEW VISION STAGE

A buli 6 körül végetért, és bár egész végig zakatoltunk, mégse éreztem magam csöppet sem fáradtnak úgy feltöltöttek az élmények. Nem gondoltam volna, hogy zeneileg ennyire jó estét kapunk, valóban szavunk nem lehetett semmire. A több termes buliknak a legnagyobb hátránya, hogy állandóan mászkálni kell, ráadásul akármennyire is igyekszel, úgyis lemaradsz valakiről akire kíváncsi vagy. Na erre a partyra ez abszolút nem volt jellemző, a 2 terem között maximum 2 percnyi volt állandóan az átmenet, és akárhol is voltunk éppen nem bántuk meg, hogy azt választottuk, most valahogy tényleg mindenféle hiányérzet nélkül távoztam. Hiába, a csehek továbbra is csak 10/10-es bulikat tudnak összehozni, sőt mi több, ez a szombat még azok közül is a kiemelkedőbbekhez tartozik nálam. Ha költőien akarnék fogalmazni úgy mondanám: a TranszFúzió sikeres volt, a Világmindenség, mi, a zene, a cseh csajok, a lengyel partiarcok, az UV-rudak mind-mind egyesültünk a bacardik/jégerek/pálinkák kifogyhatatlan tengerében. :)))

Reméljük hamarosan visszatérünk, mondjuk 2 hónap múlva egy kis Paul van Dyk-os mókázásra Brno-ba, ahonnan 2 éve hasonlóan felejthetetlen tapasztalatokkal tértünk haza. :) CSAK A CSEH BULIK!!

Videók a Youtube Channel-emen, fotók meg egyszer valamikor, hamarosan… ;)

Fotógalériák:
- Atish fotói
- Techno.cz (part 1.)
- Techno.cz (part 2.)
- A Dream Come True (part 1.)
- A Dream Come True (part 2.)

Trancefusion - "Illusion stage" szettek:
- Livesets.at

 
2011-ES ÖSSZEFOGLALÓ I. - AZ ÉV LEGJOBBJAI PDF Nyomtatás Email
Írta: Breki   
2012. január 13, péntek - 17:18
Az év legjobb külföldi bulijai:
1. Paul van Dyk @ Besztercebánya (03.05)
2. Armin Only @ Pozsony (06.10)
3. Transmission 8 @ Prága (11.19)
4. ASOT 500 @ Den Bosch (04.09)

Az év legjobb hazai bulijai:
1. O.Z.O.R.A. @ Dádpuszta (08.02-08.07)
2. Fridge Fesztivál (11.10-11.13)
3. Balaton Sound (07.09-07.10)
4. Budai szülinap @ Merlin (02.19)
5. Paul van Dyk @ Siófok (07.22)

Az év legszebb zenei pillanatai:
1. Liquid Soul --- Ozora zárószám: Vertex & Pion - Sunrise Toxic (LiquidS rmx) (08.07)
2. Armin van Buuren - Use Somebody vs Coming Home @ ASOT 500 (04.09)
3. Armin van Buuren - Burned with Desire @ Armin Only - Pozsony (06.10)
4. Budai --- Scooter - Hyper-Hyper @ Budai szülinap (02.19)
5. Underworld - Always loved a Film @ BS (07.09)
6. Paul van Dyk --- Hurts - Sunday @ Besztercebánya (03.05)
7. Armin van Buuren --- DM - Personal Jesus (Eric Prydz rmx) @ BS (07.10)
8. Gareth Emery - Concrete Angel @ Transmission 8
9. Hurts - Unpsoken @ Sziget (08.10)
10. Julia Carpenter --- Adele - Someone Like You @ Fridge fesztivál (11.12)

Az év kedvenc számai:
Gareth Emery feat. Christina Novelli - Concrete Angel (Club Mix)
Moonshade feat. Bate - Hope
Headstrong feat. Kate Smith - Sometimes
Headstrong feat. Stine Groove - Tears (Aurosonic Progressive Mix)
Hurts - Sunday (Paul van Dyk remix)
Depeche Mode - Personal Jesus (Erik Prydz remix)
Shogun - Skyfire
ATB with Amurai Feat. Melissa Loretta - Heartbeat
Armin van Burren & Ferry Corsten - Brute
Vertex & Pion - Sunrise Tonic (Liquid Soul rmx)

Az év kihagyott bulija:
Trancefusion @ Prága (04.30)

Az év legjobb koncertje:
Underworld @ Balaton Sound (07.09)

Az év legjobb szettje:
Gareth Emery @ Bónusz Fesztivál (10.15)

Az év legrosszabb szettje:
Nick Warren @ Fridge Fesztivál (11.12)

Az év legjobb liveact-je:
Zombie Nation @ Sziget (08.13)

Az év dj-je:
Gareth Emery

Az év vokálja:
Adele

Az év felfedezettje:
Headstrong ill. Adele

Az év magyar felfedezettje:
Fluor Tomi Julia Carpenter

Az év szervezőbrigádja:
Ozora (ex)Crew

Az év kedvenc mashupja:
Armin van Buuren - Use somebody vs. Coming Home

Az év kedvenc rádiója:
DI.FM - Vocal Trance channel

Az év legjobb videóklippje:
LMFAO feat. Lauren Bennett - Party Rock Anthem

Az év legidegesítobb száma:
Pitbull - Rain Over Me ft. Marc Anthony

Az év kedvenc zenei DVD-i:
Armin Only - Mirage
Adele - Live at The Royal Albert Hall

Az év legjobb szerzői albuma:
ATB - Distant Earth

Az év legjobb mixlemeze:
John O'Callaghan - Subculture 2011

Az év legjobb soundtrack-je:
Drive

Az év legjobb popalbuma:
Adele - 21

Az év kedvenc popszámai:
Adele - Someone Like You
Nicki Minaj - Super Bass
Keri Hilson - Pretty Girl Rock

Az év legjobb magyar albuma:
Ágnes Vanillla - A Lélek Aljából (Radnóti 100+1)

Az év legnagyobb album csalódása:
Coldplay - Mylo Xyloto

Az év legjobb magyar száma:
Wolf Kati - Szerelem, miért múlsz?

Az év kooperációja:
Armin van Buuren & Ferry Corsten - Brute

Az év kedvenc klubja:
Merlin

Az év legjobb új klubja:
Cinema Hall

Az év kedvenc kocsmája:
Belga söröző - Bem rakpart

Az év legnagyobb berúgása:
Orjan Nielsen @ Cinema Hall (12.30)

Az év kedvenc városa:
London

Az év legvarázslatosabb helye:
Keukenhof, Hollandia

Az év kedvenc csajai:
KATY PERRY, Mila Kunis, Odette Yustman, Rachel McAdams, Olivia Wilde,
Mary Elizabeth Winstead, Nicole Scherzinger, Zoe Saldana,
Brooke Lee Adams, Kristina Rose, Lévay Adrienn, Éden Szandra

Az év kedvenc könyve:
Max Brooks - World War Z (Zombiháború)

Az év kedvenc filmje:
Scott Pilgrim a világ ellen

Az év meglepetés filmje:
Sucker Punch

Az év kedvenc vígjátéka:
Paul

Az év legjobb színésze:
Ryan Gosling (Drive, Blue Valentine)

Az év legjobb színésznője:
Brit Marling (Another Earth)

Az év kedvenc sorozata:
Friday Night Lights

Az év kedvenc sci-fi sorozata:
Stargate Universe

Az év kedvenc sitcom-ja:
The Office

Az év kedvenc tévéműsora:
Éden Hotel

Az év kedvenc Youtube videója:
Ozora love...

Az év legjobb (kamu) reklámja:
Jimmy Kimel - Hottie Body Hump Club

Az év legjobb kajája:
Taco menü @ London, Camden market

Az év piái:
JÉGER és az ananászos belga sör ;)

Az év kedvenc idézete:
A "Legyünk csak barátok" olyan, mintha az anyukád azt mondaná:
"meghalt a kutyád, de megtarthatod”...

Az év legirritálóbb celebje:
Zimányi Linda (továbbra is)

Az év (szó szerint) legégőbb fényképe:
Csak a polóban leégés (MIT @ Velence 06.18)... :))

Az év vására:
6000Ft-os Fridge fesztivál "hetijegy"

Az év blamázsa:
Sátor nélküli elindulás Ozorára...

Az év tragédiája:
West Balkán...

Az év vesztesége:
Ozora...

Az év üzlete:
Balaton Sound-on este 9kor majdnem teljes áron venni napijegyet egy dílertől...

Az év sportja:
Boksz

Nos, 2011 egy elég hullámzó és unalmasnak egyáltalán nem mondható évnek bizonyult, ráadásul inkább emocionális vonalon hozott frontokat, voltak benne "hidegzuhanyok", "villámlások", "csapadékok" és "napsütések" is bőséggel. ;)) Több régi barátság elhaványult, pár személyt jobb lett volna egyáltalán nem megismerni, ugyanakkor alakultak új, és lettek szorosabb régi kapcsolatok is, amik mindenképpen hozzájárultak, hogy alapjában véve azért pozitív mérleggel zártuk az évet. Buli tekintetben Ozora ismét mindent vitt, sőt az eddigi talán legjobb dádpusztai kiruccanásra sikerült, úgyhogy ezzel a szinte überelhetetlen héttel köszöntem el valószínűleg végleg ettől az álomszerű fesztiváltól… De ahogy az Orákulum is megmondta a Mátrixban: "Minden, aminek kezdete van, véget is ér..." Neónak is kellett egy végső búcsú, hogy utána következzék a feltámadás, nálam most jött el ez a pillanat, ideje továbblépni és új távlatokat nyitni, vannak még bőven kiaknázatlan események a világban! :)) Na jó, ezt még azért párszor úgyis átrágjuk rendesen... :))

2011 másik igazán kiemelkedőnek nevezhető hazai eseménye a Fridge Fesztivál volt, ami a tavalyi év legnagyobb meglepetéseként debütált nálam, az előzőleg tervezett 1 napos kiruccanásból végül "hetijegy" lett és a hideg ellenére egy kurva királyságos fesztre sikerült a Városligeti 4 napos fagyoskodás. Külföldön a szlovák PvD party volt a csúcs, ugyanakkor Prága ismét tanubizonyságot tett róla, hogy a csajai, a bulijai és a csülkei még mindig egyedülálló csodaszámai a Földkerekségnek. Hollandia továbbra is a legcsodásabb szeglete Európának, Keukenhof mesébe illő virágkertjeitől teljesen elaléltünk, ahogy kedvenc DJ-nk jubileumi 500ik Den Bosch-i és a Mirage-os szlovák megabulijától is. Londonnal egy új, eddig általam felfedezetlen szigetre is eljutottam, és bár előzőleg sosem rajongtam az angol fővárosért, a véleményem eléggé nagyot fordult a kinti 5 napom után. Igazán megszerettem a "ködös Albion"-t, mégha sajnos egy rohadt kinti paréjba vagy koncertere sem sikerült eljutni, mivel kifogtam az egyetlen hétvégét, amikor az égvilágon semmi érdekes megmozdulás nem volt egész Londonban... :S Cserében a városnézés azért kompenzált, rengeteg mindent bezsúfoltunk a látnivalók közé, így amolyan igazi nyugdíjas-gyönyörködtető programokban volt részünk, a Westminster apátságtól például még most sem tértem teljesen magamhoz…

Zene terén ismét teljes erőből "CSAK A TRANCE", a goa hosszabb, talán végleges pihenőre vonult, Adele személyében pedig újabb zenei Istennőt avattam. Nagyon rég volt rám ilyen hatással egy női vokál, magasan az év legjobb előadója ez a 23 éves csajszi! Ágnes Vanilla új, Radnóti verseket feldolgozó lemeze szintén teljesen telibe lőtte a szívemet, csak egy rohadt koncertet hírdetne már meg végre a csaj… ;)) Sorozatokból idén sokkal kevesebb jutott idő hiányában, bőven lesz mit bepótolni ha valaha pár üres órához jutok végre. :) Sajnos Smallville és Lana 10 év után végleg elbúcsúztak, akárcsak a Friday Night Lights-os fiúk-lányok, valamint a jelenlegi legjobb sci-fi (Stargate Universe) is nagy szomorúságomra "cancel"-t kapott. A görkori októbertől újra nagy és lángoló szerelem, akárcsak a boksz, mely új sportként debütált nálam és azóta is teljesen a rabja vagyok. Sose gondoltam volna, hogy zsákokat püfölni ennyire kurva izgalmas és változatos dolog is lehet, nem mellesleg talán még soha nem is voltam ilyen jó formában fizikailag. :)) Életem leghosszabb szerelme iránt viszont halványodni látszik a láng, 20 év után elérkezett az a pár éve még elképzelhetetlennek tartott pillanat, hogy 2011-ben összesen csupán csak 1 barátságos meccsre toltam ki a képem a Megyeri úti szentélybe… Kajában a csülök és a mexikói volt a sláger, ahogy piában pedig még mindig JÉGER FOREVER!!! :)

Mindent egybevetve 2008 továbbra is magasan a 21ik század "best ever"-je, 2011 valószínűleg inkább a "szopatás évéként" jellemezve vonul be a történelemkönyvembe, csak sajnos a "fasznak" legtöbbször a rossz oldalára sikerült kerülni... 2012 most már tényleg a változásokról fog szólni, remélem vissza áll az élet rendje, még ha a maják szerint 10 nappal rövidebb is lesz az idei évünk ;)), én mindenesetre felkészült vagyok mindenre. :) Szóval majd meglátjuk... Hiszen olyan még nem volt, hogy ne legyen sehogy... :))

Kapcsolódó linkek:
- 2010-ES ÖSSZEFOGLALÓ I. - AZ ÉV LEGJOBBJAI
- 2009-ES ÖSSZEFOGLALÓ I. - AZ ÉV LEGJOBBJAI
- 2008-AS ÖSSZEFOGLALÓ - AZ ÉV LEGJOBBJAI
- 2007-ES ÖSSZEFOGLALÓ - AZ ÉV LEGJOBBJAI
- 2006-OS ÖSSZEFOGLALÓ - AZ ÉV LEGJOBBJAI

 
OZORA 2011, AVAGY "BACK FROM PARADISE" 5. RÉSZ PDF Nyomtatás Email
Írta: Breki   
2011. augusztus 08, hétfő - 08:56
Igaz eddig is így volt, de az idei után különösen felerősödött bennem, hogy az összes többi fesztivál komolyan húzza le magát a picsába a klotyón, EGY GYŰRŰ BULI MINDENEK FELETT!!! És ha már Tolkein, akkor Ő is mehet nyugodtan a retekbe, mert ennyi különös, imádnivaló szerzett még Középföldén sincs... Az egyik legeslegjobb Ozorámra sikerült, nehéz megfogalmazni az érzéseket, az idei különösen felkavaró volt, talán most először éreztem a legjobban hogy nem lógok ki kicsit sem a sorból, hanem én is teljes mértékben idetartozom! Mondanom sem kell a csajok itt a legcsodásabbak a Földön, ahogy még a középszerű lányok is úgy ki tudnak nyílni, hogy életem nőivé válnak, hát arra nincsenek szavak. Már az első 2 órában annyi mosolyt kaptam, mint előtte egész évben összesen nem, de ez utána is végigkísérte a 6 napunkat. Igen, sajnos csak 6 nap, mert a hétfői indulás ismét nem jött össze, viszont ennek örömére kedden több, mint 5 óra alatt sikerült lejutnunk... :))) A Balcsinál kaptam a fejemhez, hogy a "Baazzzz, a sátrat otthon hagytuk...", úgyhogy irány vissza 180 fokkal Fehérvárig a Dechatlonba utánpótlásért... :))) Aztán a bejáratnál azt hittem eretvágok magamon, amikor kiderült, hogy rossz aksit hoztam a fényképezőmbe, így nem tudok majd fotózni, szerencsére Tamás kisegített és megkaptam a kameráját végig, lett is bőven videó. :))

A nappali bulik mindent vertek, zeneileg egy-két előadón teljesen lehidaltam, de természetesen csak miután a lelket is kitáncoltam magamból. :) Változatos és néha kiemelkedő szetteket kaptunk (Djane Gaby, Protoculture, Ace Venture, Atmos, Liquid Soul voltak a kedvencek), a pszihedelikus zene minden válfaja érvényt kapott, néha technós, néha acid-es, minimal-os, hard-os vagy épp trance-es beütéssel. Annál tényleg kevesebb nagyobb élmény van, mint 30 fokban, reggel 10kor bulizni egy pohár sörrel a kezedben miközben olyan emberek vesznek körül, hogy legszívesebben örökre itt maradnál... A hangtechnikát még 4 év után is képtelenség megszokni, a legeslegeslegjobban szoló cucc az itteni, amit valaha is hallottam, de a völgy akusztikája is rengeteget segít rajta. Amikor a hangfalaktól 3 méterre sem süketülsz meg és 100 méterre is elementáris erővel kapod a basszust az arcodba, na az kész teljesen. Idén egyes adatok szerint kb. 25.000(!!!)-en, mások szerint még ennél is többen voltak, ami sajnos el is érte Dádpuszta maximális kapacitását, ennyi kocsit és sátrat még sose láttunk itt. Az érezhető népsűrűség növekedés ellenére a büfé, WC és kajastandok úgy pörögtek mint a mérgezett egerek, én 5 percnél sehol sem álltam többet sose, nagy respect nekik!!!!

Vasárnap a megleptés sztártól azt hittem berosálok, mert a legkedvencebb goa-trance előadóm, LIQUID SOUL zárta a fesztivált!! AZTAQQQQQQQ!!! Persze a táncolás már erős korlátokba ütközött így 6 nap után, de ezt a 2 óra tömény trance-et úgy ugráltam végig, mintha most kezdődött volna a buli, ez a szett tényleg "Nagy könyvesre" sikerült. Ahogy az utolsó szám alatt este 8-kor pedig a lemenő Nap fénynyalábként tört utat magának keresztül a völgyön, hogy sci-fi filmeket megszégyenítően világítsa be a Main Stage-es dekorációkat, az valóban olyan hihetetlen látvány és élmény volt, mintha ott fent az Égiek is így akarnának tisztelegni ezelőtt a meseszerű hely előtt. Ááááá, még tényleg oldalakat tudnék írni, és bár megfogadtam, hogy Ozorát nem népszerűsítem, az ideiről tuti lesz hosszabb beszámoló, erről most írnom kell, annyira sorsfordítóként éltem meg, de hogy ennyire még nem töltött fel semmi az kétségtelen. Az biztos, hogy sok mindent át kell majd értékelnem a mostani hét után... Ahogy Tamás megjegyezte: "Ezután tényleg van értelme bárhova máshova is elmenni??"

A fotók közben felkerültek a BULIKÉPEK-hez, 4db videó pedig a YOUTUBE CHANNEL-emre, a többi 70 darabot még össze kell vágni egy nagy, egészestés mozifilmmé. :)

GOZORA 2012!!! JAJ, LEGYEN MÁR JÖVŐRE!!!!!!!!! :)

 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>

Találatok: 1 - 54 / 242
     
 
Főmenü
Főoldal
---BLOG---
---BULIKÉPEK---
Breki's Youtube channel
Letöltések
Régi partyoldalunk
Netradio show-k
Kedvenc Linkek
Vendégkönyv
Keresés
Kontakt
Látogatók
Mai látogatók száma: 72
ÖSSZES LÁTOGATÓ: 518974
Kedvenc Rádiók

Copyright vEsti24
Névnap
Ma 2017. 11. 22, szerda, Cecília napja van.
Holnap Kelemen napja lesz.
Legújabb letölthetőségek
DJ Shah @ Dopler, Pozsony 2009.05.09
(PARTY ÉS BULIVIDEÓK)

Paul van Dyk @ Prága 2008.09.20
(PARTY ÉS BULIVIDEÓK)

Ozora Fest 2008 @ Ozora (08.06-08.10)
(PARTY ÉS BULIVIDEÓK)

Administrator